Sziasztok kedves régi és új olvasóim!
Megint itt vagyok... remélem mindenki örömére. Aki nem örül, bekaphatja ;)
Az előző blogot még évekkel ezelőtt, hirtelen felindulásból letöröltem. Nem tudom megmondani, hogy miért. Se le nem mentettem, se semmi... egyszerűen csak töröltem. Úgy éreztem, már nem tudok mit írni, nem tudok érdekes lenni. Már, ha azelőtt is egyáltalán... Nem voltam megelégedve magammal, az írásaimmal, szóval eltűntem.
Mindenesetre megbántam. Eleinte annyira nem is... csak később...
Az olyan jó érzés volt, amikor évekkel a törlést követően is megkérdeztek, hogy miért... és már miért nem? Persze nem azt mondom, hogy ez most közkívánatra megy. Leginkább saját szórakoztatásomra, újra-újra előtörő grafomániám, közléskényszerem csillapítására. Már egy ideje érlelődött bennem a gondolat, amihez a végső lökést Veronel bejegyzése adta. Max. majd ennek is véget vetek ;) Persze nem... vagy legalábbis nem úgy, mint akkor, de ezen még nem töröm a fejem... Most egyelőre újrakezdés és boldogság van.
Szóval elöljáróban ennyi.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
